Mostanában ezt a könyvet olvastam, több napba is telt, mint az átlag. Szines borítású, csillagokkal díszítve, az elején, meg a hátlapján is jó kritikákkal, vmelyik nöi újság még azt is írta, talán ez az eddigi legjobb könyve. Hát nem tudom, nem olvastam a többit, de talán nem is vagyok túl kíváncsi rá.
Nem mondom, h annyira nem tetszett, mert azért elolvastam, nem is tudom egyszerűen leírni mégis mi volt a baja. Talán az, h álltalában ha olvasok, mindig találok vmi közöset a szereplőkkel s az én életemmel. Most nem hiszem, hogy vmi közöm lenne azokhoz, akik fölöslegesen élik az életüket, boldogtalanok, inkább menekülnek, nem tudják mit is akarnak valójában, elzárják magukat másoktól,...
Bevezető:
Toby és Leah egymással szemben laknak, de ezek az évek alatt nem is beszéltek egymással. Leah nagyon kíváncsi nő, mindig próbálta találgatni, kik lehetnek a nagy házban lakó emberek, mind külömböző stílusú, életkorú. Majd amikor egy tragédia összehozta öket, közelkerültek egymáshoz, barátok lettek, majd lassan mind a kettőnek szüksége volt egymásra.
Hát ez volt a bevezető, a könyv nagyrésze meg az életéveit elpocsékolt emberekről szól, Tobyról, meg minimum 5 másik emberről, majd a vége happyend, de nem vmi fergeteges, csak mindennapi.
Jobb könyvek leírása itt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése