Kipróbált munkák

Hát ez az az év, amikor majdnem minden szezonmunkát már kipróbáltam.

Kezdődött azzal, hogy tavaly elég jó munkám volt, csak úgy gondoltam elég stresszes, de azért ebben az évben megint nekikezdtem. Jegyeket árultam fakultatív programokra, ebből a tapasztalatomból írom, hogy az itteni irodák (de nem csak az ahol dolgoztam, a többi is) kicsit megbízhatatlanok, vigyázni kell velük, de ha mindent előtte pontosan tisztáznak, nem lehet gond. Már amikor épp elkezdtem jól érezni magam, elveszítettem.

Próbálkoztam, mint pincér. Rájőttem, ezt nem nekem találták ki, de otthagyni azért nem akartam. Már csak azért sem, mert nagyon jó kolektíva, megértő főnök, tényleg rendes emberek vesznek körül.

Majd találtam egy turist shopban állást. Tényleg jobban elfáradtam, mint este a nyolc órás pincérkedés alatt. A tulajdonos kedves volt, meg jófej is, csak egy "rabszolgahajcsár". Csak a port törölgettem minden törékeny vacakról, a ruhákat szinek, méret szerint csoportosítani, pluszz minden ruhatartó egyfelé nézzen,... S még mérges volt, hogy nem beszélgetek a vásárlókkal, nincs erőm még mosolyogni sem.

Majd egy új cég próba évet tartott, kicsit tőbb, mint egy hónapig másik állásom volt. Megint jegyeket árultam kirándulásra, amit az egész nyáron hiányoltam. A tulaj jó ember volt, nem csak hozzám, de a kirándulókkal sem játszadozott, senki nem volt mérges, mindenki csak elégedett volt. Ha roszz idő volt, szó nélkűl viszzaadta a pénzüket, ha késett a hajó egy órát (egyszer volt, hogy vmi háló rátekeredett a hajóra), mindenkinek fizetett vmit a bárban. Sikeres üzletet kívánok nekik.

Most már csak pincérkedem, ezt a jó hangulat miatt nem hagytam ott. Hát nem a legügyesebb vagyok, de azért nem szólnak semmit. Mindenki mindig vidám.